Minap felajanlottam a gazdinak, hogy cserelhetnenk egy napra csak ugy viccbol, hogy tudja milyen lehet a helyemben lenni.
Amiota csak itt vagyok azon gondolkodom hogy mennyire tulbecsuljuk a rendelkezesre allo fizikai lehetosegeinket - en pl. marhaul szeretnek neha kripli lenni. Semmi felelosseg, semmi feladat. Kotelezettsegek nuku, a napi maximalis erofeszites kimerul az etkezeseket erinto erdeklodesben. Emellett vattaba csomagolna a tarsadalom: a krilpilap mindenhol kijatszhato tok indifferens, hogy eppen egy kozmuszolgaltatoval targyal az ember vagy valami kenyelmi szolgaltatast arusito ceget nyaggat alacsonyabb tarifakert lenyeg az, hogy van a haszontalansagnak egy olyan dimenzioja ahol az ember direkt megdicsoul.
...
Szo se rola valoszinuleg mer reg meg-krippentem mert jo ideje csokkentett modban uzemelek legalabbis entellektualice. Ilyenekre telik csak manapsag:
Ha Killer, Csabci es En South Park karakterek volnank
akkor:
Killer=Stan a (szerintem) feleslegesen moralis hozzaallas miatt,
Csabci=Cartman - ezt nem kell megmagyarazni,
En=Kyle mert folyton rugozok mindenen.
Persze letezik olyan ember pl. Buddha akit direkt nagy tettekre es gondolatokra inspiral az unalom, de en inkabb kimennek a vad es veszelyes vilagba vad es veszelyes dolgokat csinalni ugymint muzeumnezes, italmeresek latogatasa, setalas, padon ucsorges. Ha mar nem vagyok a tarsadalmi szolidaritas kiemelt celcsoportjanak szerencses tagja, legalabb profitalhatnek valamit a helyzetembol.
Mert ez igy nem jo sehogy se.
